Kedves Mariann!

A felfedező tanulási stratégia az egyik leghasznosabb módszer, ami abban segíti a tanulókat, hogy saját megfigyeléseiken keresztül az előzetes ismereteiket felhasználva vonjanak le következtetéseket. Tudományalapú felfedező stratégiát az alábbiak alkalmával tudom alkalmazni pl.: a iskolám(Mosonmagyaróvári Móra F. Á. I )7-8. osztályos tanulói lehetőséget kaptak arra, hogy évente kétszer részt vehessenek  a Kossuth L. Gimnáziumi Öveges Laborjában laborórákon, ahol kísérleteket végzünk ( pl.: esőt, dért, felhőt alakítunk ki). Nagyon kedvelik diákjaim, sokkal többször is részt vennének ilyen típusú órákon. Saját iskolám szerekkel való ellátottsága igen hiányos, tudományalapú kísérleti órát a föld belső szerkezetének kialakulása és a kőzetlemezek mozgása résznél tudtam csak alkalmazni, csoportmunkában.Ez is nagyon tetszett tanulóimnak.

Sokszor alkalmazom azt a feladatot, hogy a domborzati és éghajlati  térkép segítéségével kell (a logikai összefüggéseket alkalmazva) egy ország gazdaságának a jellemzését elkészíteni,úgy, hogy még előzetesen nem beszéltünk az adott országról, vagy területről. 

 

Üdvözlettel:Simon Lajosné

Megosztás a facebookon

Kedves Mariann!

Google Drive-ra feltöltött óratervezet gyakorlati megvalósítása a legtöbb iskolában problémát jelent. Kellene hozzá minden tanulónak egy táblagép vagy laptop, internet hozzáféréssel. Az is fontos lenne, hogy más tanórákon is csoportokban, hasonló módszerekkel dolgozzák fel a tananyag egy részét. Amennyiben meglennének a tárgyi feltételek iskolánkban, nagyon szívesen alkalmaznám gyakrabban a felfedező tanulásban rejlő lehetőségeket több tanórán is. Nekem is az a véleményem, több hozzászólóhoz hasonlóan, hogy minden pedagógusnak szüksége lenne egy teljes módszertani megújulásra. Az új NAT-ot ennek szellemében kellene átdolgozni.

Nagy Magdolna 

Megosztás a facebookon

Kedves Mariann!

A tevékenykedtető pedagógia , illetve a felfedező tanulás létjogosultsága  véleményem szerint vitathatatlan. Az új módszerek bevezetése szükségszerű, hogy ezáltal a tanulókat motiváljuk és élményszerűvé tegyük a tanulási folyamatot. Ennek csak a szűk időkeret és az ehhez képest magas tantervi követelmény szab határt. Továbbá komoly módszertani felkészültséget és talán bátorságot is igényel, hogy ezekhez az időigényes módszerekhez nyúljunk és engedjünk a lexikális tudásanyag elsajátítatásának mértékéből. Tisztában vagyok azzal, hogy ez az irány már nem kérdés, nekem mégis dilemmát okoz a mindennapi gyakorlatban, hogy miként lehet megteremteni ennek  az egyensúlyát.

Ezért reálisabbnak látom a felfedező tanulás egy-egy mozzanatának becsempészését a tanórákba, mint komplex alkalmazását.

Általános iskolás korosztályban gondolkozva inkább a 7-8. évfolyamon tartom megvalósíthatóbbnak. Apróbb feladatokon keresztül addigra hozzá lehet szoktatni a tanulócsoportokat ezekhez a munkamódszerekhez.

A problémaalapú tanuláshoz kimondottan kedvező a földrajzi tartalom, mivel a mindennapi életből vett információt hozunk be általa és tantárgyunkon keresztül a minket körülvevő világról tanulunk.

A való életből többször viszek be tanórára információkat, híreket, problémákat megvitatásra.

A közelmúltból csak két konkrét példát szeretnék ismertetni 8. évfolyamról. Nyugat-Európát tanítottam, mikor Ophélia hurrikán várható érkezéséről hírt adtak. Egy cikket ennek kapcsán felolvastam a gyerekeknek és megbeszéltük, milyen következményekkel járhat ez a térségben. Másnap a gyerekek a folyosón állítottak meg, hogy mit tudnak a viharkárokról.

Ennek kapcsán is meggyőződtem arról, hogy érdemes a gyerekek fejében gondolatokat elültetni a mindennapok problémái/történései által és azt összekapcsolni a természettudományos ismeretszerzéssel.

A másik eset Észak-Európához kapcsolódott. Az országok konkrét tárgyalása előtt A földgömb című folyóirat egy tanulmányának bevezető szövegével kezdtünk, melyben az északi területek érintetlensége és a rohamosan növekvő turizmus kapcsán kerültünk szembe problémákkal. Erre reagáltak a tanulók, továbbgondolták a felvetéseket és közben észrevétlenül több dolgot megtanultak Észak-Európa országairól.

A lehetőségek száma végtelen. A jövőben szeretnék még több elemet bevinni a felfedező földrajztanulásból tanóráimba.

Jobban Margit

Megosztás a facebookon

Kedves Mariann! A 7. évfolyamon a gazdasági témakörnél kiválóan lehet alkalmazni a terepkutatást. A gyermekek feltérképezhetik egy adott terület gazdasági helyzetét. (városrész ahol él ,vagy falu... stb ) Saját munkájuk által olyan információk birtokába kerülnek, amely a földrajz órán kiválóan alkalmazható. Nem csak a földrajz miatt fontos ez a folyamat, hanem azért mert ezáltal felfigyelhetnek a lehetőségekre. A későbbiek terén nyitottabban és körültekintőbben járhatnak majd adott területen (településen ). A jövőre nézve munkaerő-piaci előrejelzésnek sem rossz ez a feladat! Kuruc-Lakos Anna

Kedves Mariann!

Remélem jó helyre írok!

A felfedező tanulás lehetősége az én iskolámban a természetismeret tantárgy tanításakor időnként megvalósul, mert igyekszünk egyszerű kísérletek elvégzésével tapasztalatokat szerezni és a történteket magyarázni is. Ez azonban erős tanári irányítással történik és labor híján mindent magunk szerzünk be és cipelünk óráról órára.

A "Sherlock" - módszer szerintem minden évfolyamon jól hasznosítható. Tetszett, de tudatosan még nem használtam. Ez a többi módszerre is igaz, vagyis, hogy néhány elemet használok, de ritkán tudatosan.

M-né Kalmár Kata

 

Kedves Mariann!

A felfedező tanulásban hihetetlen lehetőségek vannak, ennek egyetlen akadálya van, a jelenlegi  közoktatási (köznevelési) rendszer. A kötött kerettanterv, az adott óraszámokhoz rendelt szinte megtaníthatatlan tananyag. Eddigi tapasztalataim során az igazi élménypedagógia az erdei iskolai programokon valósult meg. Az iskola falai között a drámapedagógia és a problémaalapú tanulással próbálkoztam, elsősorban a 7. osztályos gazdasági ismeretek témakörnél.

Vilits Katalin

 

Kedves Mariann!

 

A komplex természettudományos oktatás keretén belül (9. évfolyam, szakgimnázium) nagyon is van realitása a felfedező típusú (probléma alapú, kutatásalapú, dizájnalapú és projekt módszerrel dolgozó) földrajz oktatásnak. Ezt részben a kerettanterv el is várja, 8 óra van betervezve projekt célra.

Véleményem szerint a megszokások, esetleg módszertani hiányosságok komoly akadályt jelentenek a módszerek folyamatos alkalmazásában.

Szem előtt tartva a lehetőségeket (heti 1 óra, 25-30 fős létszám), a probléma alapú változatot tartom megvalósíthatónak.

 

Grezsu Csaba

 

Megosztás a facebookon