Hetedik évfolyamon ásványok és kőzetek tanulmányozásával kapcsolatban a következő ötlet jutott eszembe:
Belvárosi iskolában tanítok. A hidakban és épületekben fellelhető kőzetek általában valamilyen mészkőből, vagy homokkőből készültek. Többségük erősen lepusztult, az ősmaradványok szépen kipreparálódtak, könnyen felismerhetők. A járóburkolat itt többnyire bazalt, vagy andezit macskakő. A 70-es évek épületeiben pedig többnyire találunk süttői vörösmészkövet ammoniteszekkel, de néhány helyen gránitburkolattal is találkozhatunk.
A tanulókat csoportokba osztom. Egy tanulmányi sétán bemutatom az iskolához közelebb található érdekesebb „lelőhelyeket.” Ide már egy egyszerű táblázattal jönnek a gyerekek, amiben rögzítik az épület címét, vagy a „műtárgy” nevét, a kőzet nevét, keletkezését, a lepusztulás mértékét. Majd mobiltelefonjukkal közeli és távolabbi képet készítenek a látott kőzetekről. A képeket feltöltik egy közös oldalra.
A következő órán a csoportok önálló kutatómunkát kapnak.
A probléma: Mi pusztítja a város kőzeteit?
Mivel ez a feladat az év elején aktuális, még kérdésekkel, utasításokkal irányítom a feladatmegoldást.
Keressünk további „lelőhelyeket” a belvárosban, készítsünk az előző óraihoz hasonló gyűjteményt! (Nem baj, ha hibáznak, majd kijavítom a fényképek és a címek alapján.)
Milyen pusztulásnyomokat láthatunk?
Van-e összefüggés a kőzet fajtája és pusztulása között?
Van-e összefüggés a kőzet kitettsége és pusztulása között?
Milyen folyamatok pusztító hatását láthatjuk?
Tervezzünk kísérletet a folyamatok modellezéséhez!
Készítsünk videofelvételt egy szabadon választott kísérletről! (A kőzeteket én biztosítom a kísérlethez.)
Az órán csoportmunkában tervezik meg a további teendőket és az ütemezést. Ehhez előre segítséget adok és a folyamat végén ellenőrzöm az eredményt.
A csoportoknak a feladat megoldására három hete lehetne, de minden héten beszámolnak az ütemezés szerint.
Makó Zsolt
Megosztás a facebookon