Megosztás a facebookon

Kedves Mariann!

A korábbi hozzászólókhoz hasonlóan magam is úgy látom, hogy a felfedező tanulás alkalmazása manapság már nélkülözhetetlen az oktatásban.

Ami számomra a nehézséget jelenti, hogy abban a gimnáziumban, ahol én tanítok, rendszeresen többen választják érettségi tantárgyként a földrajzot, így meglehetősen kötve vagyok a tényanyaggal telezsúfolt tananyaghoz. Ami az órakeretbe épphogy belefér. Viszont kicsit úgy látom - bár lehet, hogy rosszul - , hogy ezek a feladatok kissé időigényesek. Valószínűleg a kreativitásomat kell fejleszteni.

Ahol viszont mindenképp alkalmaznám, akár bizonyos anyagrészek rovására, iskolánk SNI-s osztályában. Hiszen a tanulási nehézségekkel küzdő, diszlexiás, diszgráfiás tanulók egyszerű magyarázat alapján sok természetföldrajzi folyamatot nem egykönnyen értenek meg.

Az új érettségi követelményben nagyobb hangsúlyt kapnak a globális problémák. Ennek órai megbeszélésére általában nem nagyon szokott idő maradni, emiatt a projektalapú feldolgozást választanám.

Vargáné Ivancsics Anikó

 

Megosztás a facebookon

Kedves Mariann!

 

A felfedező tanulás -és tágabban akár az egész tevékenykedtetésre épülő módszertan-rendkívül motiváló hatású gyereknek, pedagógusnak egyaránt. Ugyanakkor nagyon nehéz megteremteni hozzá azokat az időkereteket, amiket ez igényelne. A heti másfél óra 7-8.évfolyamon nagyon kevés erre. Ha van lehetőség különböző szakkörök szervezésére, természettudományos laborokban kísérletezésre vagy erdei iskolai program megvalósítására, azok kiváló terepet nyújthatnak a felfedező tanulásnak. Korábbi években indult természetkutató szakkörön készítettek például a tanulóim magashegység modellt, ahol teljesen ők találtak ki mindent-miből legyen, hogy nézzen ki stb. Ugyanilyen okból került helyi tantervünkbe minden évfolyamon a természettudományi gyakorlatok c. tantárgy , ami a biológia, fizika, kémia mellett a földrajzi kísérletezésnek is terepet ad.

Vannak a tanóra egy-egy részébe beépíthető módszerek: gyakran alkalmazom a drámapedagógiai elemeket (pl. passzát szélrendszer kialakulása....), a helyzetgyakorlatokat, rövid időigényű kísérleteket, megfigyeléseket (pl napsugarak hajlásszöge és a felmelegedés kapcsolata; homokasztal stb)

Otthoni munkaként elvégezve jól használható a projekttanulás és a dizájn alapú tanulás is.

Természettudományi gyakorlatokon a kutatásalapú tanulás egyes típusai a differenciálásra is kiváló lehetőséget jelentenek.

 

A múltkori előadáson elhangzottak közül kipróbáltam a mozamap-hoz kapcsolódó módszert és a narrációt. A youtube-on talált angol nyelvű kisfilmek (pl. kőzetek típusai, talaj keletkezése) alapján a tanulók nagyon ügyesen dolgoztak, élvezték is és az időigénye miatt is kényelmesen belefért a tanórába.

 

Huszár Judit

Megosztás a facebookon

Kedves Mariann!

Mivel tantárgyunkban különösen sok lehetőség nyílik a minket körülvevő világ eseményeire, jelenségeire való gyors reagálásra, így a módszerek modernizálásával különösen erőteljes hatást tudunk elérni.

Végiggondolva az előadáson hallottakat, talán az egyik legfontosabb gondolat, ami megragadt bennem, hogy hatást kell gyakorolni egy tőlünk nagyon különböző generációra. Hatást akkor érünk el, ha az Ő nyelvükön szólunk.

Ugyanakkor a kezünket köti a kerettanterv, egy brutális mennyiségű száraz tényanyag, és a tantárgyunk alacsony óraszáma, vagy esetemben a 32-38 fős osztálylétszám.

Ilyen körülmények között biztos vagyok benne, hogy mindannyian keressük azokat a lehetőségeket, ahol frissíthetjük eszköztárunkat.

Én elsőként a 10. évfolyamosoknak tudom javasolni a projekt módszert a globális világproblémák feldolgozásához. Mivel imádnak fotózni, filmezni ezért a globális problémák bemutatását 4-5 fős csoportokra bíznám. 2-3 közös előkészítő óra után a diákok a tanórákon készítenék el a terveket, konzultálnának, anyagot gyűjtenének. A filmforgatás terepe a terveiktől függő helyszínen zajlana. A produktum bemutatásakor a projekt értékelésére is sort tudunk keríteni.

A gondolkodás típusú felfedező tanulás az egészen eseti pár perces alkalmazástól a teljes tanórai alkalmazásig kivitelezhetőnek tartom. 

 

Rózsa Viki

Megosztás a facebookon

Hetedik évfolyamon ásványok és kőzetek tanulmányozásával kapcsolatban a következő ötlet jutott eszembe:

Belvárosi iskolában tanítok. A hidakban és épületekben fellelhető kőzetek általában valamilyen mészkőből, vagy homokkőből készültek.  Többségük erősen lepusztult, az ősmaradványok szépen kipreparálódtak, könnyen felismerhetők. A járóburkolat itt többnyire bazalt, vagy andezit macskakő. A 70-es évek épületeiben pedig többnyire találunk süttői vörösmészkövet ammoniteszekkel, de néhány helyen gránitburkolattal is találkozhatunk.

A tanulókat csoportokba osztom. Egy tanulmányi sétán bemutatom az iskolához közelebb található érdekesebb „lelőhelyeket.” Ide már egy egyszerű táblázattal jönnek a gyerekek, amiben rögzítik az épület címét, vagy a „műtárgy” nevét, a kőzet nevét, keletkezését, a lepusztulás mértékét. Majd mobiltelefonjukkal közeli és távolabbi képet készítenek a látott kőzetekről. A képeket feltöltik egy közös oldalra.  

A következő órán a csoportok önálló kutatómunkát kapnak.

A probléma: Mi pusztítja a város kőzeteit?

Mivel ez a feladat az év elején aktuális, még kérdésekkel, utasításokkal irányítom a feladatmegoldást.

1. Keressünk további „lelőhelyeket” a belvárosban, készítsünk az előző óraihoz hasonló gyűjteményt! (Nem baj, ha hibáznak, majd kijavítom a fényképek és a címek alapján.)

2. Milyen pusztulásnyomokat láthatunk?

3. Van-e összefüggés a kőzet fajtája és pusztulása között?

4. Van-e összefüggés a kőzet kitettsége és pusztulása között?

5. Milyen folyamatok pusztító hatását láthatjuk?

6. Tervezzünk kísérletet a folyamatok modellezéséhez!

7. Készítsünk videofelvételt egy szabadon választott kísérletről! (A kőzeteket én biztosítom a kísérlethez.)  

Az órán csoportmunkában tervezik meg a további teendőket és az ütemezést. Ehhez előre segítséget adok és a folyamat végén ellenőrzöm az eredményt.

A csoportoknak a feladat megoldására három hete lehetne, de minden héten beszámolnak az ütemezés szerint.

Makó Zsolt

 

Megosztás a facebookon

Kedves Mariann!

Iskolámban, a szombathelyi Paragvári iskolában a felsős tanulókkal lehetőségünk volt az elmúlt tanévekben laborvizsgálat keretében feldolgozni természettudományos tartalmakat. Ennek helyszíne a Bolyai Gyakorló Iskola volt, mert nálunk nincsenek meg a feltételek a komolyabb vizsgálódásokhoz.

A témák között szerepelt pl. , hogy hogyan keletkeznek a talajok, mivel függ össze a termőképességük egy adott éghajlaton és ez hogyan befolyásolja az adott társadalom termelési és étkezési szokásait.

Vizsgáltunk kőzeteket, ahol a szemcsenagyság, oldhatóság, karcolhatóság, kopásállóság alapján következtettünk a felhasználhatóságukra.

Mértünk csapadékmennyiséget, szélerősséget, hőmérsékleteket ezt összehasonlítottuk a neten található korábbi értékekkel és következtettünk lakóhelyünk éghajlatának főbb vonásaira.

A felfedező tanulás nagyobb élmény a gyerekeknek, talán jobban is rögzül, amire maguktól rájönnek, esetleg kedvet kapnak a további vizsgálódásokhoz tanórán kívül is. Egy-egy ilyen foglalkozás azonban nagyon sok előkészületet, eszközt, esetleg komolyabb anyagi ráfordítást jelenthet, ezért örülünk, ha eljutunk más iskola laborfoglalkozására.

Dr Molnárné Kalmár Katalin

Megosztás a facebookon