Hetedik évfolyamon ásványok és kőzetek tanulmányozásával kapcsolatban a következő ötlet jutott eszembe:

Belvárosi iskolában tanítok. A hidakban és épületekben fellelhető kőzetek általában valamilyen mészkőből, vagy homokkőből készültek.  Többségük erősen lepusztult, az ősmaradványok szépen kipreparálódtak, könnyen felismerhetők. A járóburkolat itt többnyire bazalt, vagy andezit macskakő. A 70-es évek épületeiben pedig többnyire találunk süttői vörösmészkövet ammoniteszekkel, de néhány helyen gránitburkolattal is találkozhatunk.

A tanulókat csoportokba osztom. Egy tanulmányi sétán bemutatom az iskolához közelebb található érdekesebb „lelőhelyeket.” Ide már egy egyszerű táblázattal jönnek a gyerekek, amiben rögzítik az épület címét, vagy a „műtárgy” nevét, a kőzet nevét, keletkezését, a lepusztulás mértékét. Majd mobiltelefonjukkal közeli és távolabbi képet készítenek a látott kőzetekről. A képeket feltöltik egy közös oldalra.  

A következő órán a csoportok önálló kutatómunkát kapnak.

A probléma: Mi pusztítja a város kőzeteit?

Mivel ez a feladat az év elején aktuális, még kérdésekkel, utasításokkal irányítom a feladatmegoldást.

1. Keressünk további „lelőhelyeket” a belvárosban, készítsünk az előző óraihoz hasonló gyűjteményt! (Nem baj, ha hibáznak, majd kijavítom a fényképek és a címek alapján.)

2. Milyen pusztulásnyomokat láthatunk?

3. Van-e összefüggés a kőzet fajtája és pusztulása között?

4. Van-e összefüggés a kőzet kitettsége és pusztulása között?

5. Milyen folyamatok pusztító hatását láthatjuk?

6. Tervezzünk kísérletet a folyamatok modellezéséhez!

7. Készítsünk videofelvételt egy szabadon választott kísérletről! (A kőzeteket én biztosítom a kísérlethez.)  

Az órán csoportmunkában tervezik meg a további teendőket és az ütemezést. Ehhez előre segítséget adok és a folyamat végén ellenőrzöm az eredményt.

A csoportoknak a feladat megoldására három hete lehetne, de minden héten beszámolnak az ütemezés szerint.

Makó Zsolt

 

Megosztás a facebookon