Felfedező földrajztanulás_Jobban Margit

Kedves Mariann!

A tevékenykedtető pedagógia , illetve a felfedező tanulás létjogosultsága  véleményem szerint vitathatatlan. Az új módszerek bevezetése szükségszerű, hogy ezáltal a tanulókat motiváljuk és élményszerűvé tegyük a tanulási folyamatot. Ennek csak a szűk időkeret és az ehhez képest magas tantervi követelmény szab határt. Továbbá komoly módszertani felkészültséget és talán bátorságot is igényel, hogy ezekhez az időigényes módszerekhez nyúljunk és engedjünk a lexikális tudásanyag elsajátítatásának mértékéből. Tisztában vagyok azzal, hogy ez az irány már nem kérdés, nekem mégis dilemmát okoz a mindennapi gyakorlatban, hogy miként lehet megteremteni ennek  az egyensúlyát.

Ezért reálisabbnak látom a felfedező tanulás egy-egy mozzanatának becsempészését a tanórákba, mint komplex alkalmazását.

Általános iskolás korosztályban gondolkozva inkább a 7-8. évfolyamon tartom megvalósíthatóbbnak. Apróbb feladatokon keresztül addigra hozzá lehet szoktatni a tanulócsoportokat ezekhez a munkamódszerekhez.

A problémaalapú tanuláshoz kimondottan kedvező a földrajzi tartalom, mivel a mindennapi életből vett információt hozunk be általa és tantárgyunkon keresztül a minket körülvevő világról tanulunk.

A való életből többször viszek be tanórára információkat, híreket, problémákat megvitatásra.

A közelmúltból csak két konkrét példát szeretnék ismertetni 8. évfolyamról. Nyugat-Európát tanítottam, mikor Ophélia hurrikán várható érkezéséről hírt adtak. Egy cikket ennek kapcsán felolvastam a gyerekeknek és megbeszéltük, milyen következményekkel járhat ez a térségben. Másnap a gyerekek a folyosón állítottak meg, hogy mit tudnak a viharkárokról.

Ennek kapcsán is meggyőződtem arról, hogy érdemes a gyerekek fejében gondolatokat elültetni a mindennapok problémái/történései által és azt összekapcsolni a természettudományos ismeretszerzéssel.

A másik eset Észak-Európához kapcsolódott. Az országok konkrét tárgyalása előtt A földgömb című folyóirat egy tanulmányának bevezető szövegével kezdtünk, melyben az északi területek érintetlensége és a rohamosan növekvő turizmus kapcsán kerültünk szembe problémákkal. Erre reagáltak a tanulók, továbbgondolták a felvetéseket és közben észrevétlenül több dolgot megtanultak Észak-Európa országairól.

A lehetőségek száma végtelen. A jövőben szeretnék még több elemet bevinni a felfedező földrajztanulásból tanóráimba.

Jobban Margit

Kommentek
  1. Én